JÉZUS SZÍVE TEMPLOM ÉS EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETE

75. ÉVFORDULÓ

2018

Készítette: Ihász Éva

SZENTES KERESZTÉNY MÚLTJA – ÚJ TEMPLOM ÉPÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYE

Szentes a Váci Egyházmegyén belül a Csongrádi esperességhez tartozott 1030-tól 1993-ig. Ekkor Szent II. János Pál pápa a történelmi Csongrád vármegye egész területét a Szeged-Csanádi Püspökségbe osz­totta be.

A XVI. században – a reformáció idején – az itt levő földesurak hatására az egyre inkább református városból kiszoruló katolikusok elvándoroltak. (Többen Szegvárra költöztek.) Szentes egyre inkább szín­tiszta református várossá változott. A református imaházként használt volt katolikus templomot Mária Terézia császár és királynő visszaadta templomukat a katolikus híveknek 1746.június 26-án a Hely­tartótanács döntésében. Ekkor még a katolikusok kisebbségben voltak.

Az akkori földesúr hozzáállása katolikus létére nagyon „ökumenikus” volt.

Harruckern János György, majd fia, Ferenc is azt akarták, hogy birtokuk a török hódoltság után bené­pesüljön. Ferenc báró részt vett a templom visszaadását foganatosító megyegyűlésen. Az újfent kato­likussá lett templomot kitataroztatta, és kegytárgyakat adományozott a katolikus egyháznak.

Utódjuk, örökösük a gróf Károlyi család volt, akik alatt a város tovább gyarapodott, és nőtt a katolikus népesség.

A XIX. században Szentes élete felvirágzott. Megyeszékhely lett és a lakosság nagyon növekedett.

Mivel Szentes lakossága 1920-ra meghaladta a 32000 főt, és a népességnek csaknem a fele a katolikus egyházhoz tartozott, lelkipásztori szempontból fontos volt egy új templom építése. (Addig csak a Szent Anna templom állt a hívek rendelkezésére.) Ekkor Dr. Hannauer Árpád István váci megyés püspök kiadott rendelete intézkedett a szentesi plébánia két részre osztásáról. E rendelkezés hatására jött létre a Felsőpárton 1920.április 24-én Szentes második plébániája, mivel fontos volt, hogy az itt élő római katolikus hívek ne legyenek messze lelkipásztoruktól, melyet Jézus Szent Szívéről neveztek el. Keresztelést végeztek, de az anyakönyvezést a „nagy” plébánián külön folytattak. Ekkor még az új plébánia magánlakásba kényszerült. Szertartásait az ó templomban (Szent Anna templom) végezte. Számos nehézség miatt az új plébánia 1925-től szüneteltette működését.

1932 szeptemberében dr. Miskolczy Jenő apátplébános úgy látta, hogy most kell a felsőpárti lelkész­séget életre kelteni. A befolyt jövedelmek egy részéből kápolnát és paplakot alakítottak ki a Jókai utca 102-104. sz. alatt. A 102.számú házat szánták az építendő templom helyének. 1936-ban Szent Ferenc szerzetesrendjének kapucinusai vették át az épületeket és javadalmakat. Szerződésben kötelezték magukat egy 1500 hívőt befogadó templom építésére, vállalták 2 városi és 8 tanyai iskolában a hitoktatást. A paplakot rövidesen rendházzá bővítették. 1938-ban Juhász Irén atya vette át a házfőnökséget. Ő kezdte meg a templomépítés előkészítését. Egyházszervező tevékenységét a közbejött háború sem akadályozta. Dr. Medgyesi Dezső kapucinus tartományfőnök és Juhász Irén házfőnök a templom építését támogatta Juhász Irén házfőnök mellett. Megvolt a telek, az építőanyagok beszerzését Fekete Demeter és felesége Aradi Viktória hagyatéka tette lehetővé.  Olyan templomot akartak, ahol szerzetes atyák működnek. Ez nem sikerülhetett volna az adományozó házaspár bőkezű hagyatéka nélkül.

Eladták a hagyatékot és kb. 150000 Ft anyagvásárlásba fektették. Ez az érték ma már több mint tízszerese az eredeti árnak.

 A templom terveit Fábián Gáspár készítette, és a kivitelezést is ellenőrizte sok segítséget jelentő hozzászólásaival. A tervet Cseuz Béla városi főmérnök hagyta jóvá.

ÉPÍTÉS

Az első kapavágást 1942 májusában tették meg. Az alapkövet június 14-én helyezték le.

Az alapkő letételénél Maros János plébános és az akkori váci kanonok is megjelent.

Az építkezés lelke, motorja Juhász Irén kapucinus atya volt, aki fáradhatatlanul járt-kelt, ellenőrzött, buzdított, intézkedett. Nagyon haladt a munka. A befejezést örömmel várták.

A kivitelezéshez szükséges megbízásokat a következő szentesi vállalkozók, cégek kapták:

Kőművesek: Orgovány János vezetésével

Ácsok: Bartha István vezetésével

Bádogosok: Török Ernő vezetésével Borsi Árpád

Asztalos: Szatmári család

Tégla és faanyag: Zsoldos RT.

Villanyszerelés: Blaskovits testvérek

Gyakorlatilag Szentes összes iparos vállalkozó családja kivette részét a munkából. Büszkék vagyunk rájuk.Ne felejtsük el, hogy mindez a II. világháború kellős közepén történt.

A templom freskóit Márton Lajos budapesti festőművész készítette el. Ő rajzolta meg a színes üvegablakok terveit is.

OLTÁRKÉPEK

A fő oltárkép: Az arany mezőből kiemelkedik Krisztus, aki szívét átadja édesanyjának, Szűz Máriának. Ő viszont azt közvetíti az egész világnak. Jézusnak és Máriának ezután hódol a magyar szentek kara.

Szent István, a liliomot tartó Szent Imre, a térdelő szent Gellért, az evangéliumot tartó Boldog Mór pécsi püspök, Szent László, Árpádházi Szent Erzsébet és Margit, és a keresztes vitézek zászlajával a törökverő Szent Lőrinc.

A főkép alatt látható Szentes város keresztény lakóinak hódolata Jézus Szent Szívének. A kép hátterében a város látképe: a régi templom tornya, a városháza kupolája, az evangélikus és református templomok, a görögkeleti és felsőpárti református templomok kontúrjai. A kép előterében középen: Fekete Dömötör és felesége, Irén páter hármasban hódolnak Jézusnak, és bemutatják a templom modelljét. Velük vannak a város minden rendű és rangú polgárai. Magyar nemes úr, nemzetes asszony, imádkozó diákok, kévét vivő földművesek, birkát legeltető pásztor, huszár, víg gyermekek, kalaplevéve hódoló kubikos, imádkozó hivatalnokok. A freskó alakjait szentesi lakosokról mintázta a festő. Igazi freskókat festett a művész, amik évek hosszú sora után sem változnak el.

A jobboldali oltárkép a Szent Ferenc a greccoi barlangban címet viseli. Azt a jelenetet örökíti meg, amint a pápa engedélye alapján 1221-ben a greccoi barlangban miséző Assisi Szent Ferenc karjai között megjelenik a kis Jézus.

A baloldali oltárképen Szent Klára az oltári szentség szolgálatában látható. A szaracénok megtámadták Szent Klára kolostorát, Szent Klára védekezésül az oltáriszentséget hozta ki, mire a szaracénok az abból kiáradó fényességtől megriadva elmenekültek.

A templomba belépve jobb oldalon látjuk a Mária oltárt. Felette a Rózsafüzér királynője címet viselő kép van. A kép azt ábrázolja, hogy Szűz Mária rózsafűzért ad a kis Jézusnak, aki azt tovább adja a köréje sereglő kongreganista lányoknak és fiúknak.

A kararai márványból készült főoltár Nordio N. oltárépítő mester munkája.

A templomhoz kripta is épült a templom alá. Eleinte ide csak a kapucinus rend tagjait és az egyház segítőit temették. Az elsők között kapott helyet Fekete Demeter és neje, akiknek hamvait a hálás kapucinusok a díszhelyre,a főoltár alá temették. A későbbiekben még többször szó lesz a kripták, urnahelyek felhasználásáról.

A kivitelezők és a hívek önzetlenségéből köszönhetően az új templom alig egy év alatt elkészült.

A nyugati, főbejárati homlokzatát Jézus Szent Szívét ábrázoló bronzszobor díszíti.

A templom felszenteléséig még nem készültek el a belső színes ablakok, a szószék és a gyóntatószékek. Harangok és orgona készíttetésére a háború miatt nem volt lehetőség.

TEMPLOMSZENTELÉS

A templomszentelést dr. Pétery József váci megyéspüspök végezte el 1943. július 4-én, nagy létszámú kapucinus atya és teológus közreműködésével.

Nagy ünnep volt. Jelen volt a város és környező tanyák népe felekezeti különbség nélkül. A környező utcák is zsúfolásig telve voltak az ünneplő emberekkel. A város polgári elöljárói (polgármester, stb.…) is jelen voltak. A polgármester köszöntötte a püspök urat. Ekkor még nem voltak harangok, de a csengők hangjai is boldogsággal töltötték el a híveket. Lelkesen énekelt a hívősereg. Boldogok voltak, hogy a háború viharában épült egy templom, mely az igazi békét hirdeti.

A modern küllemű, kecses és szép vonalú neoromán stílusú templomot Juhász Irén atya így mutatta be: A templomban levő szép oltárképek, a domborművű stációk és a szentek szobrai megadják azt a kellő díszt a templomnak, hogy senki sem fogja szegényesnek találni.

1945. szeptember 1-el plébánia rangra emelte dr. Pétery József püspök atya a lelkészséget. Ennek vezetésével a kapucinus atyákat bízta meg a püspök úr. Ettől kezdve lehetett itt anyakönyvet vezetni.

Így az első plébánosunk Boros Ildefonz kapucinus atya volt, aki a Mária oltár freskóján jobbról látható.

Ugyanekkor állapították meg hivatalosan a Jézus Szíve plébániához tartozó terület határát is.

A határvonal a következő volt: Csongrádról jövet az út baloldalán levő tanyák, majd a mai MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezrednél (laktanyánál) balra fordulva a mai Kiss Zsigmond utcán a mai dr. Bugyi István kórházig halad. Tovább a Batthyányi utca északi oldala, a Rákóczi utca keleti oldala, a teljes Apponyi tér (akkor Marx tér), valamint a Baross utca északi oldala a vasútállomásig.

Az 1970-es években két új lakótelep épült, ami a plébánia határát és a hozzá tartozó lakosságot növelte.

Akkoriban ezt a Marx téri és Hámán Kató lakótelepi részeknek nevezték. Ma az Apponyi téri lakások és a kertvárosi lakótelep ez a terület.

A KIEGÉSZÍTÉSEK ÉPÍTÉSE, BESZERZÉSE, SZENTELÉSE, FELÚJÍTÁSOK.

1949-ben építették a nagyon egyszerűre sikerült Lourdes-i barlangot, ami hamarosan összedőlt. Nem sokkal később újra építették, és ez időt álló lett. Ma is ez látható a templomkertben.

A hívek adományaiból és az örökségekből épített orgonát, melyet Kuczora Béla váci mester tervezett és dr. Kovács Vince megyés püspök szentelte fel 1958.június 22-én a búcsúkor nagy szentségi ünnepséggel. A szentmisén koncelebrált dr. Sulyok Béla kerületi fő esperes a Szent Anna Templom plébánosa. A szentmise alatt a tervező, egyházmegyei szakértő tanár szólaltatta meg az orgonát. Vendég énekkar (a kiskunmajsai egyházi énekkar) tette ünnepélysebbé a szentmisét. Délután 17 órától 20 óráig Werner Alajos csodálatos hangversenye tette feledhetetlenné ezt a napot. 2012-ben felújították az orgonát, mert már nagyon nem jól működött. 2012. június 17-én a templom búcsújának alkalmából került sor a felújított orgona megáldására. Ezután Nagy János orgona mester-tanár, emeritus zeneiskola igazgató, a Szent Anna szkóla vezetője csodálatos orgonajátékával örvendeztette meg a híveket.

1959-ben a plébánia „nagy termének” fala egyszerűen kidőlt az utcára. Nem volt rendesen megalapozva, és a megnövekedett utcai forgalomtól megrepedezett, szétmorzsolódott. A plébániának gondot okozott a helyreállításhoz szükséges pénzt előteremteni. A kripta helyek eladásából kapott pénzt használták fel az atyák a Plébánia helyreállításához.

1968-ben újra festették a templomot, modernizálták a világítást, elkészültek az új színes ablakok, Makay Attila budapesti iparművész munkái. Neonvilágítás került a falakra, a csillárokat átszerelték, hogy csörlőkkel leengedhetőek legyenek égő csere esetén. A belső festést Nagy András végezte.

Az oldal-folyosót is renoválták, majd újra festették. A felújítás után a templom-búcsú ünnepén szentelték fel a tatarozás részeit.

Ezután került napirendre a harangok beszerzése. A torony tere statikailag is egy 2,5 mázsás és egy 1,5 mázsás harang elhelyezését tette lehetővé. Ezeket Ducsák István harangöntő cégénél rendelték meg. A Jézus Szíve templom harangjait 1969. október 26-án dr. Bánk József váci megyés püspök szentelte fel szép számú hívők jelenlétében. Szentesről és a tanyák világából (Magyartés, Nagytőke, Cserebökény, stb.) is jöttek a hívek. A Szent Anna Plébánia hívei is nagy számban részt vettek az ünnepségen és a református testvérek is jelen voltak. A szentelés magyar nyelven történt. (Ez fontos momentum, mivel csak pár éve volt a II. Vatikáni Zsinat, mely az anyanyelvet tette jelentőssé.)A református lelkész azt hangsúlyozta: „a zsinat a köztünk levő falakat lebontotta. Ma a legfontosabb, hogy találkozzunk Isten és Krisztus előtt.”

A harangszentelésnél jelen volt még dr. Brusznyai József szentesi származású pap, teológiai tanár is, akinek bátyja 1956 mártírja. A mise végén megszólaltak a harangok!

1969-ben a plébánián jelentkező problémák miatt (rövidzárlat után) az elektromos hálózatot fel kellett újítani, ugyanis az 1936-ban a padlástérben szabadon vezetett elektromos hálózat baleset és életveszélyes volt. A kripta bevétele terhére új elektromos hálózatot készíttetett az egyháztanács. Az elektromos hálózat cseréje után újrafestés következett. Mindez kész lett a búcsúra.

A II. Vatikáni Zsinat reform rendelkezéseivel megegyezően Pálos Frigyes tervezte szembe miséző oltárt dr. Sulyok Béla fő-esperes szentelte fel 1970.november 22-én. Az oltárba beépített ereklye Szt. Adalberté. Megvalósult a zsinat törekvése, hogy a nemzeti nyelvet kihasználva (a pap közel, szemben a hívekkel) Isten népe valóban közös áldozatot mutat be. Néhány évvel később a feleslegessé vált szószéket, és a híveket az oltártól elválasztó rácsot eltávolították. Hála Istennek a hívek boldogan, szeretettel, megértéssel fogadták a szembe miséző oltárt.

1971-1973 között több szépítés, modernizálás történt a templom belsejében. A teljes padot befedő ízléses ülőpárnákat készítettek a templom minden padjára. Szőnyeg került a két padsor közé és az oltár alá is. A plébánia és a sekrestye fűtéséről is terveket készítettek. Gáz és olajfűtés között gondolkodtak.

Végül olajfűtéses kazán beszerelése oldotta mega templom fűtését a 80-as években, a sekrestyébe pedig 1989-ben villany radiátort szereltettek be.

Régi óhaja valósult meg a plébániának, amikor 1973 februárjában megkapták az autót a püspökségtől, amivel könnyebben elérhették a már említett filiákat, településeket. Még ez év szeptemberére a garázs is elkészült. Ez idő alatt alakították át a kerítést a nagykapu melletti részen, hogy az udvar felől a garázsból kijárás legyen az utcára.(A fakerítés úgy is düledezőben volt már.)

1997-ben a plébánián riasztóberendezést szereltek fel.

2000-ben a rossz állapotban levő toronytetőt kellett megjavítani, mely  rézborítást kapott.

2001-ben következett a teljes tetőzet rendbehozatala. A templom építésekor a háborús helyzet miatt használt léceket építettek be a tetőzetbe. Ezek akkorra már porladni kezdtek. Új lécezést kapott a tetőzet, és új, nagyméretű piros cserepeket rakattak. Ezt a felújítást a püspökség finanszírozta.

2003-ban került újra tatarozásra a plébánia épület, mivel a plébános lakhatása rosszabbodott. A falak nagyon nedvesedtek, salétromosodtak. A belső vakolat omladozott. Ezért a levert vakolat helyett újfajta „lélegző vakolattal” (új fajta malterral) próbálták javítani a helyzetet. A tanácsterem padozatát is ki kellett cserélni.

A 2010-es felújítás alkalmából a plébánián közösségi termet és modern mellékhelységeket alakítottak ki.

2012. június 17-én a felújított orgona megáldása felemelő szentmise keretei között történt a templom-búcsú alkalmából.

2012. február második felében a templom falait szigetelték. A megfelelő száradás után a Jézus Szíve templom belső festése következett július hónapban. Ezek a felújítások a hívek adományaiból és önerőből valósultak meg.

2014 őszén a szembe miséző oltárt a szentélybe helyezték át.

2016-ban a templom fűtés kazánjának kéményét kellett újra cserélni, teljesen elrozsdásodott. (Életveszélyes volt.)

Kórház kápolna:

1924-ben létesült először kápolna a kórház területén a megye segítségével Fehér András apát-plébános közbenjárására. Miután a már meglévő kórház kápolnából dr. Bugyi István főorvos műtőt alakíttatott ki racionalizálás miatt, Dr. Csergő Károly volt alispán és egyházközségi elnök a régi kórbonctant alakíttatja át kápolnává. Ez igen komoly anyagi ráfordítást jelentett mindkét félnek. Már megépítéskor is volt benne kályha. Márvány az oltár, szépek a padok, szép a festés és a szobrok. Később harangot is kapott a kápolna. 1954-től naponta jártak be az atyák a betegekhez, és ha kellett a Szt. Anna plébánia káplánjai szívesen segítettek. Hetente mindegyik hívő találkozhatott pappal.

1955-től a helység gyógyszertárként működött. A kápolna szentségi felszereléseit a Szent Anna plébánián és templomban helyezték el. Később dr. Bugyi István buzgólkodása nyomán új kápolnát nyitottak „Jézus a jó Pásztor” tiszteletére. Ma is minden vasárnap este tartanak szentmisét a termálvízzel fűtött kápolnában.

A Jézus Szíve plébániához tartozó települések, filiák.

Tanyavilágként (tanyaközpontok voltak 1945 előtt) említett helységek a következők: Belsőecser, Kaján, Kistőke, Nagyhegy, Nagytőke, Magyartés, Zalota.

1945-től is még sokáig élt a tanyavilág. A kapucinus atyák ellátták a tanyaközpontokat: Magyartést, Zalotát, Mentes rétet, Bökényt, Cserebökényt, Ecsert, Vekerhátot. A fiatal atyák nagy buzgalommal jártak ki a tanyákra, ahol sokszor 30-50 hívősereg várta őket „ősi” buzgalommal.

1945 után az újonnan létesült településekkel és tanyaközpontokkal együtt a Jézus Szíve plébániához tartozó települések, ahol a Historia Domus szerint a plébános látta el a híveket:

Cserebökény: Mint község 1947-ben létesült. A gazdaságosságot vették figyelembe, de azt is politikai szempontból. Hozzá tartozott a Belső-Ecser iskolája is. Mindkét helyen hitoktatást tartottak. Belső-Ecseren 1966-ban megszűnt az iskola. A továbbiakban csak Cserebökényben volt minden harmadik vasárnap délután 14 órakor szentmise és utána hitoktatás. Első áldozási és bérmálási előkészítést is végeztek. Cserebökény a Jézus Szíve plébániától igen messze – 28km – esik, ezért már akkor szerettek volna autót kapni. (Motorbiciklivel járták a filiákat.)

Kistőke: 1936-tól a kapucinus atyák igen komoly lelki életet vittek a kis településre, mivel igen jelentős katolikus lakosság élt itt. Hartványi József plébános idejében még lelkigyakorlatokat is tartottak. Elég sok elsőáldozó is volt innen. Az 1954-1958-as években még minden második vasárnap délután volt szentmise. Még 1969-ben is voltak elsőáldozóik és bérmálkozóik. Ezek a tanyák felszámolódtak, mivel lakóik beköltöztek főképpen Szentesre.

Magyartés: Közigazgatásilag Szentesről szakadt le. Régebben tanyavilág volt, 1945-ben történt meg önállósodása. Ez komoly problémát jelentett a Jézus Szíve plébániának.  Akkor, amikor még voltak káplánok könnyebben megoldható volt a probléma. Sokszor 25 km felett kellett menni a gyülekezeti helyre a hívőket ellátni.

Nagytőke: A község 1954-ben alakult meg a tanyaközpontból és a hozzá épült szolgáltató épületekből.

Vasútállomása is van, így a többiekkel szemben előnyt élvez. Iskola, óvoda, orvosi rendelő, bolt, kultúrház és temető is létesült a településen. Itt minden második vasárnap miséztek az iskolában Jézus Szíve plébánia káplánjai, esetenként a plébános is.

Pankotai Állami Gazdaság: 1948-49-ben alakult meg. Egy része Nagytőkéhez, másik része Vekerzughoz, Vekerháthoz tartozott. A legnagyobb üzemegység a kajáni iskola körül terült el. Itt sokáig (az 1960-as évek közepéig) a vekerzugi és vekerháti iskolákban misézés volt.

2014-ben a Jézus Szíve egyházközséghez tartozó filiák: Árpádhalom, Derekegyház, Nagymágocs.

2016. első félévétől akolitus járt ki a filiákba igeliturgiát tartani.

Az akolitus a diakónus előtti állapot az egyházban. Feladata: közösség építés, igeliturgia vezetése, áldoztatás.

A filiák tatarozása.

Samu András atya idejében elkerülhetetlenné vált némely filia felújítása, javítása.

Az Árpádhalmi templom tetőzetét 2001-ben rakatták át. 2002-ben pedig belső javítások: festés, ajtók és ablakok rendbe hozatala, szigetelés történt.

Nagymágocson 1998-ban belsőfestés majd 2001-ben teljes felújítás volt.

Topsi Bálint plébános úr idejében komoly felújítást kapott Árpádhalom és Nagymágocs temploma.

A JÉZUS SZÍVE EGYHÁZKÖZSÉG ÉLETE

LELKIPÁSZTOROK ÉS SEGÍTŐIK

1936-1938 Hartványi János kapucinus atya és két kapucinus testvér Pallai Titusz, Kis Gábor)

1938-1945 Juhász Irén kapucinus atya segédlelkész: Boros Ildefonz,

1945-1948 Boros Ildefonz kapucinus atya, a Jézus Szíve templom első plébánosa. Csak ő és kapucinus testvérei szolgáltak egyházi személyként a városban.Biciklivel járta a vidéket, hogy mindenütt helyt álljon.

1948-1949 Radnai Anasztáz kapucinus segédlelkész Matula Szeráfin és Salamon László.

1949-1950 Komlósi Ágoston kapucinus atya volt a lelkipásztor, Sörédi Arnold kapucinus testvér segítség,

1950-1952 Hartványi János kapucinus elöljáró, adminisztrátor plébános, segédlelkész Sörédi Arnold.

1952-1953 Balassy József plébániai adminisztrátor. (Ő írta a háború előtti História Domust.)

1950-ben az állam megszüntette a kapucinus rendet. A papok, mint egyházmegyei papok működhettek tovább, de csak az állam beleegyezésével.

1953-1976 Vári Ferenc plébános, segédlelkész Hartványi János.

1976-1988 Égi Ferenc plébános (ciszterci szerzetes), segédlelkész: Mandula József, Sörédi Arnold, és még sokan mások. 1976-ig mindig volt 1-2 káplán vagy segédlelkész a plébánián.

1988-1992 Kiss Béla plébános,

1992-1995 Kókai Pál plébános,

1995-2005 Samu András

Nyugdíjba vonulása után paphiány miatt a püspökség a Szent Anna Egyházközséggel összevonta a Jézus Szíve plébániát. 2005. augusztus 1-el a két egyházközség élére „gyakorlatilag” egy közös plébánost helyezett a püspök. A Szent Anna templom plébánosai szívvel lélekkel ellátták feladatukat. Ezt az időt, míg újra nem bíztak meg plébánost a Jézus Szíve templomhoz, a Szent Anna plébánia Historia Domusa őrzi. Az egyházközség várta, hogy újra köszönthessék plébánosukat.

2005-2006 Kovács Tibor. A Szent Anna Plébánia plébánosa Kammerer Tibor káplánnal együtt látta el mindkét egyházközséget. Minden egyházi szertartást elvégeztek a felsőpárti Jézus Szíve templomban.

Szentmisét, keresztelőket, temetéseket, később elsőáldozást, bérmálást is.

2006-2009 Serfőző Levente plébános és Kammerer Tibor káplán.

2009-2014 Topsi Bálint plébános évente más káplánokkal.

2014-2016 Dr. Gruber László plébános gyakorlatilag káplán nélkül.

2016. augusztus 1-től újra van önálló plébánosa a Jézus Szíve templomnak Zsadányi József plébános úr személyében.

Az egyházközség életét a Historia Domus-ból tudjuk követni 1953-tól.

Balassy József plébános atya kezdte el írni dr. Bánk József püspök atya szorgalmazására. Az előzményeket is bele írta az összeszedett iratokból.

Ebben az időben folyamatosan „eltüntették” az atyákat, akik sikeresen foglalkoztak a hívekkel.

A kapucinus atyák ideje alatt nagyszerűen működött a Szívgárda, a Rózsafüzér Társulat és a Mária Lányok Társulata.

1945-től 1976-ig minimum 1, de főként 2 káplán szolgált a Jézus Szíve plébánián. A kórház látogatás és a filiák ellátása volt legfőbb tevékenységük.  Ezt a tevékenységet végig kitartóan végezték. Még a hatvanas évek végén is foglalkoztak a filiákkal, az ottani hívek szentségekkel való ellátását, a temetőgondozást végezték.

2007.augusztus 1-től nem volt káplán a Szent Anna és Jézus Szíve egyházközségeknél. A plébános egyedül látta el az egyházközségeket és a megmaradt filiákat. Ezért sajnos át kellett szervezni a pasztorális életet. Csökkenteni kellett a hétköznapi szentmisék rendjét.

A Jézus Szíve templomban hétköznap szerda és péntek reggel 8 órakor, vasárnap reggel 8 órakor volt szentmise. Az ide tartozó kórház kápolnában vasárnap este 18 órakor (télen 17 órakor) volt és van szentmise.

Temetkezés:

1950-ben lezárták városrendezés miatt a Felsőpárti Kis Temetőt. A temető bezárás komoly veszteség volt, mert a hívek számára túl messze volt ( van) a Kálvária temető, de még messzebb a Bánom háti temető.Így, mivel a hékédi református Szeder temetőben római katolikus parcellát nyitottak, a katolikus hívek egy részét ide temették.

1958. április 26-án nagy ünnepséggel Juhász Irén atya hamvait elhozták ideiglenes helyéről abba a templomba, amit annyi szeretettel épített. A főoltár alá helyezték hamvait.

A Jézus Szíve templom alatti kripták használata: 1960-ig igen gyéren adtak el kripta helyet. Ezután foglalkoztak a kriptahelyek eladásával. Elsőre 51 sírhelyet építettek ki.  A kriptát a szentély és a sekrestye alá építették. Először nyolc kripta eladásából bejött jövedelem került be az orgona építésébe. Ezután még 7 kriptahelyet vettek meg, amit azonnal befektettek, és azután az 1968-as felújításnál felhasználtak. 1971-72-ben mivel már csak kevés hely volt 15 kriptát és sok urnafülkét építtetett az egyházközség a plébános vezetésével.

Képviselő testületek alakulása:

1953. január 1-től mint önálló egyházközség egyháztanács alakul, önálló költségvetést állít össze és adót szed. Összetétele: a plébános, az atyák és három hívő. Ekkor úgy hívják, hogy a Gondnokság.

1958-ban új egyházközségi képviselőtestület választás volt. 1958. december 1-én a püspök atya engedélyével alakuló gyűlés volt. Minden év végén zárszámadást végeztek, és öt-(tíz) évenként a mai napig egyháztanácstag választást tartanak. A templom folyosóján a különböző idők képviselő testületéről tablók láthatók. 1971-től a II. Vatikáni zsinat rendelkezései szerint megadott időben egyháztanács tagok választása történik.  Újítottak: nőket és fiatalabbakat is beválasztottak az egyháztanácsba. (Ekkor a filiákkal együtt 35 tagja volt az egyháztanácsnak.)Az egyház költségvetését együtt határozzák meg. 2009-től öt évenként választják az egyháztanács tagokat. A jelenlegi képviselőtestületet 2014 őszén választották meg.

Események:

Elsőáldozások, hitoktatás;

A kettő szorosan összefügg. Az egyházi iskolák államosítása után részben az iskolákban (igen nehezen) részben a plébániákon folyt a hitoktatás.

Az 1950-es években még általában 150 gyermek körül volt az elsőáldozók létszáma. 200 gyermek volt általában hittanos.

Az 1960-as években is még közel 200 gyermek járt hittanra, és 1963-64-ig legtöbbször 100 gyermek körüli volt az elsőáldozók létszáma. 1965-től egyre szerényebbek a számok: 30 alatt.

Ez természetes. A társadalom szelleme volt az oka. Az iskolákban ekkorra már mindent megtettek a pedagógusok, hogy ellehetetlenítsék a hitoktatást és az elsőáldozást. Azt hirdették:” A hittan és az elsőáldozás nem előnyös a jövőt illetően”. Nem merték, nem akarták a szülők és gyermekeik ezt vállalni.

Ezeknek ellenére az elsőáldozás mindig nagyon szép ünnepség volt a lelki adomány mellett. Az egyházközség mindig igyekezett széppé, maradandóvá tenni „kis testvéreinknek” ezt a napot. Akkoriban imakönyvet kaptak elsőáldozó gyermekeink.

1970 óta:

Ebben az időben komoly előkészületet írt elő az elsőáldozásra készülőknek Dr. Bánk József püspök úr (jogosan). Egy év hitoktatás szükséges a felkészüléshez. (Ettől néha eltérhet a plébános 3-4 hónap, ha komoly garanciát lát az előkészületeknél, és a gyermekeknél és velük együtt a szüleiknél is.

A 70-es évektől egyre kevesebb a hittanos, az elsőáldozó és a bérmálkozó is.

1997 és 2000 között összesen 18 elsőáldozó volt.

2017. május 28-án szép számban voltak újra elsőáldozók a Jézus Szíve plébánián.

Bérmálások:

A Jézus Szíve templomban csak azóta vannak bérmálások, hogy önálló plébániai rangra emelte a püspök, vagyis 1946-tól volt itt bérmálás. A bérmálások családias légkörben zajlottak.

1946. május 22-én dr. Pétery József megyéspüspök bérmált először. A filiákkal együtt a létszám 313 fő volt.

1951. április 15-én dr. Kovács Vince püspöki helynökként bérmált szintén a tanyákat is belevonva. A bérmálkozók száma 250 fő volt.

1955. szeptember 25-én dr. Szabó Imre püspök 167 gyermeket bérmált. (Magyartés, Nagytőke, Cserebökény is).

1960. május 8-án újra dr. Szabó Imre püspök atya bérmálta a 218 gyermeket. Ugyanezen a napon a 10 órai szentmisén a Szt. Anna templomban is bérmálás volt.

1964. október 11-én Miháczi József püspöki helynök atya bérmált 165 gyermeket.

1969. április 20-án dr. Kovács Vince püspök atya 69 gyermeket bérmált.

1973. május 13-án dr. Vajda József segédpüspök bérmált 55 fiatalt. A templom tele volt hívekkel. Lélekemelő volt a a püspök üzenete: „Legyen a bérmálás az egész egyházközség ünnepe”. A szentmisén dr. Sulyok Béla prépost és Zavetz József püspöki titkár konccelebrált.

1995 őszétől Samu András atya 11 bérmálkozót készített fel, akik 1996.április 21-én vették fel a szentséget. (Nagymágocs és Árpádhalom fiataljai is köztük voltak.)

2009. június 6-án dr. Kis – Rigó László püspök atya bérmált 14 fiatalt.

2015 búcsúi szentmiséjén Serfőző Levente egyetemi lelkész volt plébánosunk a püspök úr meghatalmazásával bérmálta a Jézus Szíve és Szent Anna plébánia plébánia fiataljait.

 Lelkigyakorlatok, egyéb szent összejövetelek;

Nem időrendben, de elsőként a Szent István évet kell megemlítenünk. Ez a szent év 1970. augusztus 20-tól 1971. augusztus 20-ig tartott Szent István király születésének, megkeresztelkedésének ezer éves évfordulója alkalmából. A Jézus Szíve plébánia is teljes szívvel, minden erővel megünnepelte az 1000 éves évfordulót, amit a Magyar Püspöki Kar a pápa hozzájárulásával hirdetett meg. Ez vallási és hazafias szempontból is nagyszerű gondolat volt. Öntudatosabbak lehetünk, hogy 1000 éves vallásunk és államunk is így ünnepelhetett. 1970. augusztus 20-án minden magyar templomban – református, evangélikus és más vallású testvéreink is- este 18 órakor megnyitották istentisztelettel-szentmisével a szent évet. Az ország összes harangja egyszerre, együtt zúgott. Minden egyházi ünnepen megemlékeztek Szent István királyról. A plébános kiemelte, hogy Szentes és Csongrád településeken jó arra gondolni, hogy erre is járt többször Szt. István király, hisz itt a bödi-réven kelt át a Tiszán, amikor meglátogatta Csanád püspökét. (Valószínű ezt őrzi a Királyság helységnév is.)

1971 Pünkösdjén egyházmegyei zarándoklat volt Pálosszentkútra ahova egy autóbusznyi zarándok ment a Jézus Szíve plébániáról. Közel 30.000 hívő együttes imája és éneke emelte a zarándoklat buzgóságát. A záró szentmisén püspöki áldást kapott a hívő sereg.

Ez idő alatt ismerhették meg, vagy ismerték meg jobban a hívek Szent István Intelmeit, melyet fiának Szent Imre hercegnek írt.

Még ebben az évtizedben volt egy nagyon fontos esemény a katolikus hívek lelkiségének emelkedésére:

 Az 1975-ös SZENTÉV

1974. Pál pápa 1974. Karácsonykor megnyitotta a Szent Kaput, hogy a Szent évet megnyissa. A Szent Kapu megnyitása világméretű esemény volt, közel egy milliárd ember látta vagy hallotta az eseményt.

A magyar rádió és televízió is beszámolt az eseményről. De természetesen nem közvetített.

A cél: Ismerjük meg jobban Krisztust.

Magyarországon a teljes média is bekapcsolódott ebbe az eseménybe. (Nem mindenki pozitívan.)

A kezdeti visszhang után plébános úr úgy látta, hogy nincs kellő pozitív hangsúly az állam részéről.

Éppen ezért igyekeztek a lelkipásztorok és az egyházhoz közel álló személyek mindent elérni, hogy mindenki tájékozódjon.

Az állami teljes ellenállás ellenére egy nagy autóbusznyi hívő a Jézus Szíve templomból Pünkösdkor elment zarándoklatra Pálosszentkútra, ahol kb. 20000 hívő hallotta: a legfontosabb tanítás Istenhez és az Egyházhoz való hűség. 1974-1975-ben minden lelkigyakorlat, búcsú és egyházi ünnep ennek szellemében telt.

 

2008. január 20-án kezdődött a Biblia éve. A Biblia éve országos programsorozatot a magyarországi keresztény egyházak együtt hirdették meg. Ez egy ökumenikus szent év volt. (A katolikus, református és evangélikus egyház nyilvánította ezt az esztendőt a Biblia évének.)

A mottó: Boldog aki olvassa.

A cél: A Biblia „újra felfedezése” a modern társadalomban. A Bibliával kapcsolatos ismeretek terjesztése, népszerűsítése, aktualizálása egy teljes esztendőn keresztül.

2009.január 17-én az ökumenikus imahét nyitó istentiszteletével zárult az ökumenikus Biblia éve.

Adventi és húsvéti lelkigyakorlatokat kezdetektől fogva évről évre megtartották. Ezek legtöbbször 1-3 naposak voltak. Sokszor a hajnali miséken is tartottak lelkigyakorlatot.

Amíg voltak káplánok, főként ők látták el a Jézus Szíve templomhoz tartozó filiákon élő testvéreket a lelkigyakorlatok alatt. Jelenleg a három nap megoszlik a két plébánia között.

1947-ben még külön a férfiaknak és külön a nőknek tartották a kapucinus atyák a húsvéti lelkigyakorlatot.

A 70-es évek közepéig 120-150 hívő volt jelen a nagyböjti lelkigyakorlaton.

Kezdetekben idős-beteg testvéreket felkeresték az atyák a lelkigyakorlatok idején, (gyónás, áldozás lehetőség). Ezt újra visszahozta mindkét plébánia több mint 15-20 éve.

Havonta első pénteken igény szerint látogatják az időseket és betegeket. Jelenleg Zsadányi József atya látogatja a kórház betegeit.

Búcsúk:

Természetesen a plébánia és a templom létrejötte óta minden évben megünnepelték, megünnepelik a Jézus Szíve templom búcsú ünnepét. Kiemelkedő búcsúk voltak:

Ezüst búcsú 1968-ban.

Nagy előkészületek után felejthetetlen ünnepséggel ünnepelték meg a 25. évet. Erre az alkalomra amennyire lehetett felújította az akkori egyházközség a templomot. A környezetet is próbálták rendezni. Dr. Sulyok Béla egyházkerületi fő esperes celebrálta a szentmisét, dr. Mandula József (akkor fóti plébános) szólt a hívő sereghez. Az egyesített énekkar (Szt. Anna és fóti) hozzájárult a csodálatosan szép ünnepi hangulathoz.

30éves búcsú 1973 július 1-én.

Dr. Mandula József húsvéti lelkigyakorlatai is erre irányították a figyelmet.

Aznap két mise volt. 8 és 10 órakor, és mindkettőn szinte tele volt a templom.

Képviseltette magát a Szent Anna egyházközség is.

Az utóbbi években – 2015-től- a búcsúkat e Szent Anna egyházközség és a Jézus Szíve egyházközség mindig együtt ünnepeli meg.

Városi fáklyás keresztutak: Az első 2008. március 7-én volt. Nagypéntek előtti péntek este 19 órakor.

A Szent Anna plébánia előtt indult, a Szent Imre herceg utcában mentek, majd a Petőfi utcán az autóbusz állomáshoz fordulva az evangélikus templom volt az útvonal. Ezután a Kossuth utcán a Görög-keleti templom, majd a református Nagytemplom, a kopjafa volt az útvonal. Ezután a Megyeháza és az Erzsébet téren az I. világháborús hősi emlékmű és végül a Szentháromság szobor és a plébánia a végcél. Kezdetektől fogva a Jézus Szíve egyházközség is egyre növekvő létszámban részt vett ezen a nagyhetet megelőző léleképítő keresztúton évről évre. Egyes stációknál a Jézus Szíve egyházközség hívei is vállalták az elmélkedés vezetését.

24 órás szentségimádások: 2006-tól minden hónapban szentségimádást ajánlanak fel a buzgó hívek hazánk lelki megújulásáért.

Ökumenikus imahetek: Már a Biblia is ezt írja: Istennek egy népe van és egy egyháza. Krisztusban hívő keresztények egyek.

Egynek lenni minden kereszténnyel akkor lehet, ha a keresztények Krisztussal egyek.

Az ökumenikus imahetek Szentesen az 1980-as években kezdődtek Vági László apátplébános és Imre Ernő esperes vezetésével. Ettől kezdve minden évben a katolikus, görög-keleti és protestáns felekezetek megtartották az imahetek gondolatainak megemlékezését. Istennek legyen hála, egyre több a résztvevő és egyre jobban hatnak az imahetek keresztény testvéreinkre.

Egyházközségi napok: 2009-től az egyházközség a búcsúi szentmise után egyházközségi napot tartott a plébános vezetésével. Ezeket ezután évről-évre megtartották, ahol mindig sokan vettek részt. Ez mindig agapéval volt összekötve, ami időnként csak szendvicset és süteményeket, máskor bográcsos marhapaprikást, illetve birkapörköltet jelentett.

Idősek napja: 2012 őszétől a Szent Anna és a Jézus Szíve egyházközségek ökumenikus idősek napját rendez (rendezett) évről évre eleinte a Szent Anna plébánia nagy termében, majd később a Szent Erzsébet iskola ebédlőjében.

Erzsébet kenyéráldás és kiosztás: Erzsébet nap körüli vasárnapon 2013 óta gyakorlattá vált mindkét templomban az Erzsébet kenyér áldás és kiosztás.

Jelenleg működő imacsoportok az egyházközség területén: Szeretetláng, Mária-légió, 24 órás engesztelő szentség imádás havonta.  Tagjaink még a Szent Anna klubban is tevékenykednek, és a Jézussal az úton csoportban is aktívan részt vesznek.

Zárszó

Az 1932-ben a „felső párti részen” elültetett kicsiny „mustármag” nemcsak kikelt, de szépen növekedett – növekszik- hisz a Jóisten kegyelmén kívül mindig voltak Istentől megáldott lelkiismeretes papok – atyák – akik megtették kötelességüket, hogy az 1932-ben alapított plébánia (lelkészség) betöltse hivatását a szentesi felsőpárti katolikus és a más felekezetű hívők életében.

Medgyesi Dezső volt kapucinus tartományfőnök mondása: „ A templom csak akkor érték ha azt a hívek igénybe is veszik. Üres templom lehet szép épület, vagy műemlék, de ha nem látogatják, nem több ennél.

Kedves testvérek, ezt tartsuk mindig szem előtt!

 Felhasznált irodalom:

  • Historia Domus – Jézus Szíve templom
  • Historia Domus – Szent Anna templom (2005 – 2014)
  • Szentes helyismereti kézikönyve (szerk.: Kis-Rácz Antalné – Labádi Lajos – Vörös Gabriella), Szentes, 2000.
  • Nagy Géza Balázs: Az első szentesi templom története, Szentes, 2007.